Ez a fesztiválszezon az enerigatakarékosságról szól
Most van a műanyagmentes július, ez pedig a fesztiválszezont is átírja egy kicsit a megszokott képet. Egyre több helyen találkozom környezetbarát megoldásokkal: van, ahol kukoricakeményítőből préselik a kanalat, máshol újrahasznosítható pohárral kísérleteznek és szinte mindenhol igyekeznek szelektíven gyűjteni a szemetet. Szerintem ezek remek kezdeményezések.
Napelem a fesztiválon
Az egyik nagyobb fesztiválon láttam egy érdekességet. Az egyik cég kitelepült egy kisbusszal, ahonnan kávét és kürtőskalácsot lehetett vásárolni. Már nagyon jól jött volna egy erős fekete, úgyhogy gyorsan odaléptem a pulthoz és rendeltem is. De valami egészen furcsa volt… Egy párat kellett kortyolnom a kávéból, hogy rájöjjek, mi az. Tisztaság volt a food trukban!
Az ilyen autók körül általában hatalmas kábelrengeteget lát az ember, vagy ha azt nem, akkor egy hangosan pöfögő aggregátor hangját hallja. De itt erről szó sem volt… De akkor hogy a fenébe’ működik az elektromos kávégép?!
Alaposan megnéztem a kocsit és rájöttem, hogy a tetején és az árnyékoló tetőn is napelemek vannak. Szinte hihetetlen volt, de a kocsi még ezen a relatíve kis felületen is meg tudta termelni a kávégép működéséhez szükséges energiát – ezen a ponton pedig engem megvett!
Szeretnék ilyet otthnra is!
Azon töprengtem: a ha egy fesztiválon kávét lehet főzni a megtermelt árammal, otthon vajon mennyit tudnék kihozni egy napelem rendszerből? Egy kávényit biztosan…
Egy kicsit utánanéztem a dolognak. Beütöttem a keresőbe, hogy pályázat napelemre 2019. Rögtön az elején kiderült, hogy elég nagy támogatást lehet kapni arra, ha valaki napelemet szeretne, mert egyáltalán nem csak a reggeli espressót főzheti le az ember az otthoni napenergia segítségével.
Az otthoni napelemmel ma már be lehet szállni az ország energiatermelésébe. Azt hiszed viccelek? Nem! Az egész tök komoly. A dolog úgy működik, hogy a házat ugyanúgy bekötik az elektromos hálózatba, mint eddig, azzal a cseppnyi különbséggel, hogy nem csak befelé jön az áram, hanem kifelé is. Tulajdonképpen kapunk egy másik villanyórát, ami “visszafelé pörög”, aztá számolja, hogy mi mennyi áramot vezetünk a hálózatba. A végén ezt a megtermelt mennyiséget levonják a számlánkból. Ez nagyon praktikus: télen és esőben is van energiaellátásunk, cserébe a ragyogó nyári napokon vissza tudjuk táplálni a rendszerbe azt, amit feleslegesen termeltünk.
Mennyi az annyi…
Egészen addig teljesen elvetemült ötletnek tűnt az egész napelemesdi, amíg rá nem néztem a pályázat részleteire. Nem is annyira lehetetlen!
500 ezer és 10 millió forint között lehet támogatást kérni. Ehhez csak 10% önerőre van szükség, a hitel összegét pedig elegendő csak 20 év alatt visszafizetni. Ez azt jelenti, hogy nagyjából még én is tudnám teljesíteni a feltételeket. Egyébként is lejár a lakástakarékpénztári megtakarításom, szóval az állami támogatást még nagyobb támogatásra tudnám váltani…
Pénzt egyébként nem csak napelemre lehet kérni: szigetelésre, napollektorra, korszerűsítésre is. Szerintem ez nagyon jó lehetőség.
Az egyetlen, ami visszatartott a dologtól, hogy nincs kedvem a papírokkal játszani… A felújítás és a szerelés idejére még csak-csak szabaddá tudnám tenni magam, hogy az építkezésben segítsek, de az ügyintézésre már sem energiám, sem időm nincsen.
Aztán tovább böngésztem a fent is linkelt oldalt. Kiderült, hogy van egy olyan cég, amelyik arra specializálódott, hogy a magamfajta zöldfülűeknek segítsen pályázni. Mindent elintéznek…
Dilemmában vagyok
Most aztán egészen komoly dilemmában vagyok a napelemmel kapcsolatban. Azt hiszem, hogy ez lesz az első nagy és igazán felnőttes felújítós lépésem és végre egészen komolyan belevágok… Végül is nagy veszteség nincsen. A ház érétkálló marad, én pedig mindenkinek azzal menőzhetek, hogy tudok kávét főzni. A nap erejével!