Autóval a fesztiválra

Mint minden fiatal, én is imádom a zenét. A fülhallgató szinte állandóan a fülemben lóg. Ha úton vagyok, akkor az első dolog, amit indulás előtt csinálok az az, hogy bekapcsolom a zenét a telefonomon. Ha utazom, akkor is szól a zene. Otthon is, ha takarítok, vagy főzök, vagy csak lazulgatok, és éppen nem csinálok semmit. Imádom. Már gyerekkorom óta járok koncertekre is, aztán amikor kicsit nagyobb lettem, akkor már fesztiválokra is ugyanúgy járni kezdtem.

Számtalan olyan barátom van, aki szintén így van a dologgal, velük szoktam járni koncertekre, ez nálunk már hagyomány. Van olyan is, hogy külföldre is elutazunk, ha éppen olyan koncert van, vagy egy-egy fesztiválon olyan a felhozatal, amiért megéri kiutazni.  A fesztiváloknak is van egy sajátos hangulatok, rengeteg emberrel meg lehet ismerkedni, akár még új együtteseket is fel lehet fedezni. A koncerteken kívül a fesztiválokon különböző programok is vannak, amik nagyon jók és szórakoztatóak, így az ember egy percig sem unatkozhat.

Először 15 évesen voltam fesztiválon, és nagyon élveztem. Sokat spóroltam rá, mert tudtam, hogy a fesztiválok nagyon drágák és oda sem lehet semmit bevinni. Persze vannak kivételek. Nem szerettem volna már akkor sem, hogy a szüleim fizessék a szórakozásomat, ezt már tizenévesen is eldöntöttem: ha valahova menni akarok, akkor saját pénzből megyek. Egyszer eladtam egy biciklimet is, csak hogy meg tudjak magamnak venni egy koncertjegyet.

Azóta is rendszeresen járok fesztiválokra, minden évben elmegyek legalább egy fesztiválra. Idén mondjuk, négy fesztiválon fogok részt venni. Nagyon örülök neki, hogy ez így összejön, sokat dolgoztam érte. Most, hogy már felnőttem és jogosítványom is van, a nagyobb utakra kocsival is el tudunk menni. Nem rég vettem egy autót. Használt autó ugyan, de a célnak tökéletesen megfelel. Felesleges nekem egy új autó, nem használom amúgy sem minden nap, ráadásul elég kiadás az is, amit rá kell költeni, millióim meg nincsenek csak arra, hogy új autót vegyek. Nincs is rá igényem. Azonban ez az autó nagyon is megfelel nekem, jól fogyaszt, nem kell állandóan azon aggódnom, hogy mennyi pénzt költök benzinre. Kényelmesen elférünk benne a barátaimmal, ha megyünk valahova, a csomagtartó is pont jó méretű, úgyhogy semmi gond nincs az autóval.

Amikor úgy döntöttem, hogy autót akarok venni, akkor apukám kísért el, mert egyedül nem ment volna. Fogalmam sincs, hogy autóvásárláskor miket kell figyelembe venni, mennyire reális az ára egy-egy autónak és a többi. Ezeket apukám tudja, ezért készségesen segített nekem akkor. Persze az első autóra nem mondtam rá rögtön az igent, szerettem volna kicsit felmérni a terepet és megnézni, milyen autók közül választhatok. Aztán találtunk egy héten belül egy olyan autót, ami az én igényeimnek is megfelelt, úgyhogy le is csaptam rá.

Azóta is nagyon jó használatot tett, azonban egy héttel ezelőtt valami furcsa zajt hallottam miközben vezettem. Másnap már nem is tudtam beindítani az autót. Aggódtam, hogy esetleg én tettem tönkre valamit, így rögtön hívtam az autószerelőt is. Még apukám adta meg a számát akkor, amikor megvettem az autómat. Ő már régóta ismeri ezt az autószerelőt, az ő autóját is mindig ez az autószerelő javítja, így nem volt kétségem felőle. Felhívtam és elmondtam neki, hogy valami gond van az autómmal, és már be sem indul. Mondta, hogy másnap eljön érte, és ha úgy van, akkor elvontatja a műhelyig, hogy ott jobban át tudja majd nézni.

Másnap el is jött érte, és el is vitte az autót a műhelyébe. Elmentem vele, hogy majd minden mást meg tudjunk beszélni. Kedves volt nagyon és segítőkész. Mondta, hogy ne aggódjak, mindenre van megoldás, és olyan nagy baja nem lehet, de majd ő megnézi és mindenképp megoldja a gondot. Átnézte a kocsit, és nem volt valami megnyugtató az arckifejezése. Először nem találta a hibát, semmi olyan gondot nem látott a kocsin, ami arra utalhatott volna, hogy nem akar elindulni az autó. Azonban megnézte még egyszer és akkor már megtalálta a hibát. Mondta, hogy nem akkora nagy a gond, de ez nem egy egynapos művelet lesz rendbe hozni. Mondtam, hogy megértem, de egy hét múlva szükségem lenne már az autóra, mert a barátaimmal fesztiválozni megyünk és autóval mennénk, így is lett már lebeszélve mindenkivel.

Mondta, hogy semmi gond, megoldható a dolog, még aznap neki áll, de megkért, hogy menjek el az autósboltba, mert szükség lenne néhány dologra, és így akkor még jobban fel tudnánk gyorsítani a folyamatot, ha nem neki kell még azért is rohangálni. Mivel semmi dolgom nem volt akkor, így mondtam, hogy természetesen elmegyek, csak mondja meg a címet és a pontos leírást, hogy mire van szükség. Az autósbolt elég közel volt, úgyhogy gyorsan odajutottam tömegközlekedéssel is. Leadtam a rendelést, megvártam, míg mindent ott összeszednek nekem, mert úgy sokkal gyorsabb, mint ha én kezdenék el keresgélni a boltban mindent, amire szükség van. Az autósbolt dolgozói is nagyon kedvesek voltak, rögtön segítettek, így a bevásárlás sem tartott órákig.

Visszamentem a műhelybe és odaadtam mindent az autószerelőnek. Még ő is csodálkozott, hogy milyen gyorsan megjártam az utat és bevásároltam. Szerencsére aztán elég hamar sikerült megjavítania az autómat, amiért nagyon hálás voltam, hiszen a barátaimmal mindannyian már nagyon rá voltunk készülve arra, hogy autóval megyünk, és nem kell másik ezer emberrel együtt vonatoznunk. Úgyhogy az autóm készen van, már csak össze kell pakolnom indulásig.